A Régi mecset, Tarsus – egy 1102-ben épült templom Krisztus-freskókkal

A Régi mecset, Tarsus – a keresztesek temploma, amely a Kelet minaretjévé vált

Tarsus óvárosának közepén, az ősi város főutcáján áll egy épület, amelynek homlokzatában ezer év történelme sűrűsödik. A Tarsusi Régi mecset egy egykori templom, amelyet 1102-ben építettek az első keresztes hadjárat idején, amikor a normannok visszafoglalták a várost a szeldzsukoktól. A legenda szerint a templomot Pál apostolnak szentelték, aki Tarsus szülötte volt, és a kereszténység egyik legfontosabb apostola. 1415-ben Ahmet-bey, a Ramazanoglu-dinasztia tagja, mecsetgé alakította a templomot, ezzel új szellemi életet adva az épületnek. A Tarsus-i Régi mecset, vagy Kilise Cami – „Templom-mecset” – a mai napig őrzi a mennyezeten Jézust és a négy evangélistát ábrázoló freskókat: ezek néma tanúi annak az életnek, amely korábban itt zajlott.

A Tarsus-i Régi mecset története és eredete

Tarsus – Kis-Ázsia egyik legősibb városa, amely Mersin tartományban, Törökország mediterrán déli részén található. Évszázadok során többször is gazdát cserélt: az Akhemenida Perzsia, az hellenizmus, Róma, Bizánc, az arab kalifátusok, a kilikiai örmény királyság, a szeldzsukok, a keresztesek, a Ramazanoğlu-dinasztia, a mamelukok, az Oszmán Birodalom. Minden uralkodó nyomot hagyott a város szövetében, és a mai Régi mecset épülete ezeknek a rétegeknek az élő megtestesülése.

1102-ben, amikor a város az első keresztes hadjárat csapatainak ellenőrzése alatt állt, ezen a helyen templomot emeltek. A hagyomány szerint Szent Pál – aki éppen Tarsusban született – tiszteletére szentelték fel. Meg kell jegyezni: ezt a templomot nem szabad összetéveszteni egy másik tarsusi műemlékkel – a 19. századi Szent Pál-templommal, amelyet gyakran ugyanazon építménynek vélnek.

Egy figyelemre méltó eseményre 1198-ban került sor: akkor Tarsus a Kilikiai Örmény Királyság része volt. Ugyanebben a templomban koronázták fel az első örmény királyt, I. Levont a Rubenidák nemzetségéből – Konrad von Wittelsbach bíboros, aki a pápát képviselte, a Szent Szék nevében tette rá a koronát.

1359-ben Tarsus a Ramazanoglu török dinasztia kezébe került, majd 1415-ben Ahmet-bey uralkodó (uralkodási ideje: 1383–1416) minarettel kiegészítve mecsetgé alakította a templomot. Az épület több nevet is kapott: Eski Cami („Régi mecset”), Kilise Camii („Mecset-templom”) és Baytemür Camii. Dokumentumokkal igazolt restaurálási munkálatokat végeztek 1868-ban és 1900-ban; az utolsó felújítás 2007-ben fejeződött be.

Építészet és látnivalók

A Tarsus-i Régi mecset a hozzá tartozó udvarral együtt 460 négyzetméter alapterületet foglal el. Az épület belső méretei 19,3 × 17,5 méter; a hajó szélessége 12,6 méter. Ez egy viszonylag kicsi, de gazdagon díszített épület, amelyben a gótikus stílus eredeti forrásai is felismerhetők.

Homlokzat és bejárat

A főbejárat a nyugati oldalon található. A homlokzatot vakívek díszítik – dombornyomott íves fülkék, amelyeknek nincs nyílásuk: ez a gótikus építészet jellegzetes eleme. A bejáratnál két alabástrom féloszlop áll. A hajó déli és északi falain gránit féloszlopok találhatók, amelyek feltehetően a korábban ezen a helyen álló épületek építőanyagából készültek.

Tető és szerkezet

Kívülről az épületet kétszögletes tető fedi – nem kupola. Ez az eredeti gótikus bazilika megmaradt jellemzője: a keresztesek a nyugat-európai szabályok szerint építkeztek, ahol a nyeregtető és a kétszögletes tető volt a szokásos.

Mennyezeti freskók

A belső tér legfőbb történelmi értéke a mennyezeti freskók. A mennyezet középső részén Jézus Krisztus látható; mellette a négy evangélista: keleten János és Máté, nyugaton Márk és Lukács. Ezek a festmények a 12–14. századi egyházi élet közvetlen örökségei. Az, hogy a templom mecsetgé alakításakor megmaradtak, igazi ritkaságnak számít, és történelmileg jelentős precedens a keresztény és a muszlim örökség egy térben való együttélésére nézve.

Minaret és harangtorony

Az épületnek két vertikális kiemelkedése van: a délnyugati sarokban található minaret – a Ramazanoğlu-korszakból származó kiegészítés – és az északkeleti sarokban található régi harangtorony – a templomi történelem maradványai. E két torony kettőssége kézzelfogható képet ad az épület szellemi életrajzáról.

A mihrab és az iszlám kultúrához való alkalmazkodás

A déli falhoz hozzáépítették a mihrábot – egy fülkét, amely az imádkozókat Mekka felé irányítja. Így az épület az „ulu dzsámi” (székesegyházi mecset) típusú mecsetekre jellemző alaprajzot nyert, miközben megőrizte eredeti téglalap alakú szerkezetét.

Érdekes tények és legendák

  • 1102-ben, amikor a templomot építették, Tarsus az első keresztes hadjárat területéhez tartozott. Tancred Galileai normann seregei elfoglalták Kilikia egy részét; a keresztesek jelenléte magyarázza az építészet gótikus jellegét, amely gyökereit tekintve nyugat-európai.
  • 1198-ban ebben az épületben került sor I. Levon koronázására – a Kilikiai Örmény Királyság első királyára. Konrad von Wittelsbach kardinális, Mainz érseke a pápa nevében tette rá a koronát, később pedig a német császár is küldött egy szimbolikus koronát. Ez a koronázás az örmény államot elismert európai királysággá tette.
  • Az épület egyesíti a keresztény és az iszlám elemeket, amelyek nem semmisültek meg, hanem egymás mellett léteznek: gótikus boltívek, gránit oszlopok, Krisztust és az evangélistákat ábrázoló mennyezeti freskók – valamint a mihráb, a minaret és a működő mecset. Az ilyen korszakok egymásra hatása építészeti ritkaságnak számít.
  • A történelmi forrásokban szereplő „Baytemür Camii” elnevezés valószínűleg ahhoz a személyhez kapcsolódik, aki az egyik restaurálást végezte. A név pontos eredetét eddig nem sikerült megállapítani.
  • A mecset gyalogosan is könnyen megközelíthető Tarsus többi történelmi emlékművétől: a 19. századi Szent Pál-templomtól, a Szent Pál-kúttól és a város apostoli örökségéhez kapcsolódó egyéb látnivalóktól.

Megközelítés

Tarsus Mersin városától 30 kilométerre keletre, Adanától pedig 65 kilométerre nyugatra található. A legközelebbi repülőtér Adana (ADA). Adanából Tarsusba rendszeresen közlekednek buszok és minibuszok; az út körülbelül 45 percet vesz igénybe. Mersinből körülbelül 30–40 perc alatt lehet eljutni busszal vagy dolmusszal.

A mecset Tarsus központjában, a fő történelmi utcán található. GPS: 36,9178° é. sz., 34,8978° k. h. Gyalog a tarsusi buszpályaudvartól körülbelül 15 perc. Tarsus legtöbb látnivalója gyalogos távolságon belül található, ezért a belvárosba érkezve mindet meg lehet tekinteni további közlekedési eszköz nélkül.

Tippek az utazóknak

A mecset minden nap látogatható, a belépés ingyenes. A turistáknak ajánlott nem imádkozás idején érkezni – így nyugodtan megtekinthetik a belső teret és a mennyezeti freskókat. A nőknek kendőt kell viselniük; a cipőt a bejáratnál le kell venni.

Vigyen magával zseblámpát, vagy használja a telefonja lámpáját – a belső tér megvilágítása meglehetősen szerény, a mennyezeti freskók pedig jó megvilágítást igényelnek a részletes megtekintéshez. Egy széles látószögű objektív vagy a okostelefon „széles látószög” módja segít a belső tér teljes lefedésében.

Tarsusban érdemes megnézni a szomszédos műemlékeket is: a Szent Pál-templomot (Aziz Pavlus Kilisesi) az apostol kútjával, Kleopátra római kapuját és a Tarsus Şelalesi vízesés-lépcsőzetet a város határain belül. Tarsus az apostol Pál szülőhelye, ezért az egész történelmi rész bibliai asszociációkkal teli. A hely alaposabb megismeréséhez érdemes egy egész napot szánni rá. A Tarsus-i Régi mecset egy ritka műemlék, ahol egy térben ötvöződik a gótikus bazilika, az örmény koronázás és az iszlám kultusz, és ez teszi az egyik legösszetettebb történelmi helyszínévé az egész török Földközi-tengeri régióban.

Az Ön kényelme fontos számunkra, kattintson a kívánt jelölésre az útvonal létrehozásához.
Találkozó a percekkel a kezdés előtt
Tegnap. 17:48
Gyakran feltett kérdések — A Régi mecset, Tarsus – egy 1102-ben épült templom Krisztus-freskókkal Gyakran ismételt kérdések az A Régi mecset, Tarsus – egy 1102-ben épült templom Krisztus-freskókkal webhelyről. Információk a szolgáltatás működéséről, lehetőségeiről és használatáról.
A Régi mecset (Kilise Camii) egy egykori, 12. századi keresztény templom, amelyet 1415-ben mecsetgé alakítottak át, miközben megőrizték a mennyezeten található keresztény freskókat: Jézus és a négy evangélista ábrázolását. Az épület egyszerre hordozza magában a gótikus építészetet, az örmény történelmet és az iszlám kultúrát – ilyen kombináció egy térben rendkívül ritkán fordul elő.
Nem, ezek különböző épületek. Az „Öreg mecset” egy 1102-ben épült templom, amelyet feltehetően még a keresztesek szenteltek fel Szent Pál tiszteletére. A másik tarsusi műemlék – a Szent Pál-templom (Aziz Pavlus Kilisesi) – a 19. században épült, és a közelben található. Gyakran keverik össze őket, ezért fontos tudni a különbséget.
1198-ban e templom falai között került sor I. Levon koronázására, aki a Rubenid-házból származó Kilikiai Örmény Királyság első királya volt. A koronát Konrad von Wittelsbach kardinális, Mainz érseke helyezte a fejére a római pápa nevében. Ez az esemény az örmény államot elismert európai királysággá tette.
Az épület megőrizte történetének mindkét függőleges elemét: a délnyugati sarokban álló minaretet a 15. században, Ramazanoglu idején építették hozzá, amikor a templomból mecset lett, míg az északkeleti sarokban álló régi harangtorony az eredeti keresztény építményből maradt fenn. Ezek egymás melletti elhelyezkedése az épület kettős szellemi történetének látható szimbóluma.
Igen, a mennyezeti freskók megmaradtak: középen Jézus Krisztus, oldalain a négy evangélista (keleten János és Máté, nyugaton Márk és Lukács). A belső világítás meglehetősen szerény, ezért ajánlott zseblámpát vinni, vagy a okostelefon lámpáját használni. A széles látószögű objektív segít a teljes mennyezetet lefedni.
A belépés ingyenes. A mecset minden nap látogatható. A turisták bármikor megtekinthetik a belső teret, azonban célszerű elkerülni a látogatást az imádkozás ideje alatt – így zavartalanul, nyugodtan csodálhatják meg a freskókat és az építészetet.
Mindegyik elnevezés az épület történetének egy-egy különálló aspektusát tükrözi. Az Eski Cami jelentése „Régi mecset”, és az épület korára utal. A Kilise Camii – „mecset-templom” – az épület kettős jellegét hangsúlyozza. A Baytemür Camii történelmi forrásokban szerepel, és feltehetően az egyik restaurálást végző személy nevéhez kapcsolódik, bár a név pontos eredete nem ismert.
A nyeregtető az eredeti, 12. századi gótikus bazilika fennmaradt jellegzetessége. A keresztesek a nyugat-európai építészeti szabályok szerint építkeztek, ahol a csúcsos és a nyeregtetők voltak a szokásosak. Amikor a templomot mecsetgé alakították át, a tetőszerkezetet nem változtatták meg, így az a mai napig fennmaradt, mint az épület keresztes eredetének közvetlen bizonyítéka.
A mecset megtekintésére körülbelül 90 percet érdemes szánni, figyelembe véve a freskók, a külső és az építészeti részletek alapos megtekintését. Mivel Tarsus legtöbb nevezetessége gyalogosan is elérhető – a Szent Pál-templom az apostol kútjával, Kleopátra kapuja, a Tarsus Şelalesi vízesések –, a történelmi központ teljes megismeréséhez célszerű egy egész napot szánni.
A legalkalmasabb időszak a tavasz (március–május) és az ősz (szeptember–november). Nyáron Tarsusban erős hőség uralkodik, ami jellemző Törökország mediterrán déli részére, ami kevésbé kényelmessé teszi a történelmi központban való sétálgatást. Tavasszal és ősszel az időjárás enyhe, és a turistaforgalom is lényegesen alacsonyabb, mint a főszezonban.
Igen. A bejáratnál le kell venni a cipőt. A hölgyeknek fejfedőre van szükségük – ezt magukkal hozhatják, vagy néha a bejáratnál is kaphatnak. A ruházatnak szerénynek kell lennie: a vállakat és a térdeket el kell takarni. Az imádkozás ideje alatt célszerű elhalasztani a látogatást, hogy ne zavarják az imádkozókat.
1102-ben, az első keresztes hadjárat idején a normann seregek Tancred da Galilei parancsnoksága alatt Kilikia egy részét, Tarsus városát is beleértve, ellenőrzésük alá vonták. Pont ebben az időszakban épült ezen a helyen egy nyugat-európai gótikus stílusú templom. A homlokzat vakívei, a gránit féloszlopok és a nyeregtető egyértelműen a normann építészet nyomait hordozzák.
Felhasználói kézikönyv — A Régi mecset, Tarsus – egy 1102-ben épült templom Krisztus-freskókkal A Régi mecset, Tarsus – egy 1102-ben épült templom Krisztus-freskókkal felhasználói kézikönyv, amely tartalmazza a főbb funkciók, lehetőségek és használati elvek leírását.
Tervezze meg látogatását tavasszal (március–május) vagy ősszel (szeptember–november): ilyenkor enyhe az időjárás, nincs nagy hőség, és kevesebb a turista. Nyáron Tarsus mediterrán éghajlata miatt a történelmi központban való sétálgatás fárasztóvá válik. A kirándulásra érdemes egy egész napot szánni – a mecset környékén több jelentős műemlék is található.
A legközelebbi repülőtér Adana (ADA), 65 km-re keletre. Adanából Tarsusba tartó buszok és minibuszok körülbelül 45 perc alatt érnek oda. Mersinből (30 km-re nyugatra) 30–40 perc alatt lehet eljutni busszal vagy minibusszal. Ha autóval utazik, Tarsus központját vegye iránypontnak: a legtöbb látnivaló gyalogosan is elérhető a központi buszpályaudvartól.
A mecset Tarsus óvárosának fő történelmi utcáján található, GPS: 36,9178° é. sz., 34,8978° k. h. A buszpályaudvartól gyalog körülbelül 15 perc alatt elérhető. Az épületet könnyű felismerni a mecsetekre nem jellemző nyeregtetőről, valamint két függőleges díszítőelemről – a minarettről és a régi harangtoronyról.
A bejárat előtt vegyék le a cipőjüket. A hölgyeknek kendővel kell eltakarniuk a fejüket; minden látogatónak el kell takarnia a vállát és a térdét. Előre tájékozódjanak az imádkozási időpontokról, és úgy tervezzék meg a látogatást, hogy ne essen egybe az imádkozással: ilyenkor a látogatás nem kívánatos. A belépés ingyenes.
Kezdje az épület külső bejárásával! Figyeljen a nyugati homlokzatra, amelyen a gótikus stílusra jellemző vakívek és a bejáratnál található alabástrom féloszlopok láthatók. Keresse meg mindkét függőleges elemet: a 15. századi minaretet a délnyugati sarokban és a középkori harangtornyot az északkeleti sarokban. A kupola helyett a nyeregtető – ez is a keresztes eredetre utal.
Miután beléptél, nézz fel a mennyezetre: középen Jézus Krisztust ábrázoló freskó látható, oldalain pedig a négy evangélista. A belső tér megvilágítása szerény, ezért előre kapcsolja be a zseblámpát a okostelefonján. A kamera széles látószögű módja segít a mennyezet teljes felvételében. Nézze meg a déli falon található mihrábot és a peremén található gránit féloszlopokat is.
A mecset után sétáljon el a szomszédos nevezetességekhez: a 19. századi Szent Pál-templomhoz (Aziz Pavlus Kilisesi) az apostol kútjával, a római kori Kleopátra-kapuhoz és a Tarsus Şelalesi városi vízesésekhez. Minden látnivaló gyalogosan is könnyen megközelíthető, nincs szükség külön közlekedési eszközre. Az egész történelmi központot egy nap alatt bejárhatja.