A Régi mecset, Tarsus – a keresztesek temploma, amely a Kelet minaretjévé vált
Tarsus óvárosának közepén, az ősi város főutcáján áll egy épület, amelynek homlokzatában ezer év történelme sűrűsödik. A Tarsusi Régi mecset egy egykori templom, amelyet 1102-ben építettek az első keresztes hadjárat idején, amikor a normannok visszafoglalták a várost a szeldzsukoktól. A legenda szerint a templomot Pál apostolnak szentelték, aki Tarsus szülötte volt, és a kereszténység egyik legfontosabb apostola. 1415-ben Ahmet-bey, a Ramazanoglu-dinasztia tagja, mecsetgé alakította a templomot, ezzel új szellemi életet adva az épületnek. A Tarsus-i Régi mecset, vagy Kilise Cami – „Templom-mecset” – a mai napig őrzi a mennyezeten Jézust és a négy evangélistát ábrázoló freskókat: ezek néma tanúi annak az életnek, amely korábban itt zajlott.
A Tarsus-i Régi mecset története és eredete
Tarsus – Kis-Ázsia egyik legősibb városa, amely Mersin tartományban, Törökország mediterrán déli részén található. Évszázadok során többször is gazdát cserélt: az Akhemenida Perzsia, az hellenizmus, Róma, Bizánc, az arab kalifátusok, a kilikiai örmény királyság, a szeldzsukok, a keresztesek, a Ramazanoğlu-dinasztia, a mamelukok, az Oszmán Birodalom. Minden uralkodó nyomot hagyott a város szövetében, és a mai Régi mecset épülete ezeknek a rétegeknek az élő megtestesülése.
1102-ben, amikor a város az első keresztes hadjárat csapatainak ellenőrzése alatt állt, ezen a helyen templomot emeltek. A hagyomány szerint Szent Pál – aki éppen Tarsusban született – tiszteletére szentelték fel. Meg kell jegyezni: ezt a templomot nem szabad összetéveszteni egy másik tarsusi műemlékkel – a 19. századi Szent Pál-templommal, amelyet gyakran ugyanazon építménynek vélnek.
Egy figyelemre méltó eseményre 1198-ban került sor: akkor Tarsus a Kilikiai Örmény Királyság része volt. Ugyanebben a templomban koronázták fel az első örmény királyt, I. Levont a Rubenidák nemzetségéből – Konrad von Wittelsbach bíboros, aki a pápát képviselte, a Szent Szék nevében tette rá a koronát.
1359-ben Tarsus a Ramazanoglu török dinasztia kezébe került, majd 1415-ben Ahmet-bey uralkodó (uralkodási ideje: 1383–1416) minarettel kiegészítve mecsetgé alakította a templomot. Az épület több nevet is kapott: Eski Cami („Régi mecset”), Kilise Camii („Mecset-templom”) és Baytemür Camii. Dokumentumokkal igazolt restaurálási munkálatokat végeztek 1868-ban és 1900-ban; az utolsó felújítás 2007-ben fejeződött be.
Építészet és látnivalók
A Tarsus-i Régi mecset a hozzá tartozó udvarral együtt 460 négyzetméter alapterületet foglal el. Az épület belső méretei 19,3 × 17,5 méter; a hajó szélessége 12,6 méter. Ez egy viszonylag kicsi, de gazdagon díszített épület, amelyben a gótikus stílus eredeti forrásai is felismerhetők.
Homlokzat és bejárat
A főbejárat a nyugati oldalon található. A homlokzatot vakívek díszítik – dombornyomott íves fülkék, amelyeknek nincs nyílásuk: ez a gótikus építészet jellegzetes eleme. A bejáratnál két alabástrom féloszlop áll. A hajó déli és északi falain gránit féloszlopok találhatók, amelyek feltehetően a korábban ezen a helyen álló épületek építőanyagából készültek.
Tető és szerkezet
Kívülről az épületet kétszögletes tető fedi – nem kupola. Ez az eredeti gótikus bazilika megmaradt jellemzője: a keresztesek a nyugat-európai szabályok szerint építkeztek, ahol a nyeregtető és a kétszögletes tető volt a szokásos.
Mennyezeti freskók
A belső tér legfőbb történelmi értéke a mennyezeti freskók. A mennyezet középső részén Jézus Krisztus látható; mellette a négy evangélista: keleten János és Máté, nyugaton Márk és Lukács. Ezek a festmények a 12–14. századi egyházi élet közvetlen örökségei. Az, hogy a templom mecsetgé alakításakor megmaradtak, igazi ritkaságnak számít, és történelmileg jelentős precedens a keresztény és a muszlim örökség egy térben való együttélésére nézve.
Minaret és harangtorony
Az épületnek két vertikális kiemelkedése van: a délnyugati sarokban található minaret – a Ramazanoğlu-korszakból származó kiegészítés – és az északkeleti sarokban található régi harangtorony – a templomi történelem maradványai. E két torony kettőssége kézzelfogható képet ad az épület szellemi életrajzáról.
A mihrab és az iszlám kultúrához való alkalmazkodás
A déli falhoz hozzáépítették a mihrábot – egy fülkét, amely az imádkozókat Mekka felé irányítja. Így az épület az „ulu dzsámi” (székesegyházi mecset) típusú mecsetekre jellemző alaprajzot nyert, miközben megőrizte eredeti téglalap alakú szerkezetét.
Érdekes tények és legendák
- 1102-ben, amikor a templomot építették, Tarsus az első keresztes hadjárat területéhez tartozott. Tancred Galileai normann seregei elfoglalták Kilikia egy részét; a keresztesek jelenléte magyarázza az építészet gótikus jellegét, amely gyökereit tekintve nyugat-európai.
- 1198-ban ebben az épületben került sor I. Levon koronázására – a Kilikiai Örmény Királyság első királyára. Konrad von Wittelsbach kardinális, Mainz érseke a pápa nevében tette rá a koronát, később pedig a német császár is küldött egy szimbolikus koronát. Ez a koronázás az örmény államot elismert európai királysággá tette.
- Az épület egyesíti a keresztény és az iszlám elemeket, amelyek nem semmisültek meg, hanem egymás mellett léteznek: gótikus boltívek, gránit oszlopok, Krisztust és az evangélistákat ábrázoló mennyezeti freskók – valamint a mihráb, a minaret és a működő mecset. Az ilyen korszakok egymásra hatása építészeti ritkaságnak számít.
- A történelmi forrásokban szereplő „Baytemür Camii” elnevezés valószínűleg ahhoz a személyhez kapcsolódik, aki az egyik restaurálást végezte. A név pontos eredetét eddig nem sikerült megállapítani.
- A mecset gyalogosan is könnyen megközelíthető Tarsus többi történelmi emlékművétől: a 19. századi Szent Pál-templomtól, a Szent Pál-kúttól és a város apostoli örökségéhez kapcsolódó egyéb látnivalóktól.
Megközelítés
Tarsus Mersin városától 30 kilométerre keletre, Adanától pedig 65 kilométerre nyugatra található. A legközelebbi repülőtér Adana (ADA). Adanából Tarsusba rendszeresen közlekednek buszok és minibuszok; az út körülbelül 45 percet vesz igénybe. Mersinből körülbelül 30–40 perc alatt lehet eljutni busszal vagy dolmusszal.
A mecset Tarsus központjában, a fő történelmi utcán található. GPS: 36,9178° é. sz., 34,8978° k. h. Gyalog a tarsusi buszpályaudvartól körülbelül 15 perc. Tarsus legtöbb látnivalója gyalogos távolságon belül található, ezért a belvárosba érkezve mindet meg lehet tekinteni további közlekedési eszköz nélkül.
Tippek az utazóknak
A mecset minden nap látogatható, a belépés ingyenes. A turistáknak ajánlott nem imádkozás idején érkezni – így nyugodtan megtekinthetik a belső teret és a mennyezeti freskókat. A nőknek kendőt kell viselniük; a cipőt a bejáratnál le kell venni.
Vigyen magával zseblámpát, vagy használja a telefonja lámpáját – a belső tér megvilágítása meglehetősen szerény, a mennyezeti freskók pedig jó megvilágítást igényelnek a részletes megtekintéshez. Egy széles látószögű objektív vagy a okostelefon „széles látószög” módja segít a belső tér teljes lefedésében.
Tarsusban érdemes megnézni a szomszédos műemlékeket is: a Szent Pál-templomot (Aziz Pavlus Kilisesi) az apostol kútjával, Kleopátra római kapuját és a Tarsus Şelalesi vízesés-lépcsőzetet a város határain belül. Tarsus az apostol Pál szülőhelye, ezért az egész történelmi rész bibliai asszociációkkal teli. A hely alaposabb megismeréséhez érdemes egy egész napot szánni rá. A Tarsus-i Régi mecset egy ritka műemlék, ahol egy térben ötvöződik a gótikus bazilika, az örmény koronázás és az iszlám kultusz, és ez teszi az egyik legösszetettebb történelmi helyszínévé az egész török Földközi-tengeri régióban.